Az új lány...

Na hurrá megint hétfő ....
Hullafáradtan készülődök a suliba mikor Vivi és Nath berohan hozzám elkezdenek visítozni mint az őrültek én meg :
- Állj!
- Dehát... - akaratoskodott még mindig Vivi.
- Najó hagyjuk.. - nyugodott le Nath.
- Grrrrr.. - morgolódott Vivi.
Nem értettem pontosan min vesztek össze tesóim, de nem is érdekelt hanem felkaptam egy kék rucit , fogtam egy kakaóscsigát a konyha-asztalról és már mentem is suliba.
Útközben összefutottam Cattal és vele együtt mentünk suliba.
Mikor beértünk a suliba lementünk a büfébe hogy vegyünk magunknak még reggelit. Én egy fagyit vettem aztán a Cat fejhallgatójával hátrafogtam a hajam. Ő egy kólát és egy hambit vett.
Amikor bementünk a termünkbe, előkészültünk matek órára, de valami furcsa dolog történt...
Az igazgatónő jött be és egy rózsaszín hajú lány!
Megtudtuk hogy ő az új osztálytársunk és Barbie a neve.
Szépen leült egy üres helyre és csendben figyelte a tanárt egész órán.
Aztán a következő szünetben hirtelen odarohant hozzánk.

- Sziasztoooooooook!! Szeretnék barátkozni ! Mi a nevetek? Én Barbara vagyok de hívjatok csak nyugodtan Barbie-nak! Nagyon rendesnek tűntök! - mondta Barbie.
- Szia, én Leila vagyok, te meg nagyon cuki! - mondtam.
- Hali, Cathrina vagyok te kis bomba! Előző órán visszahúzódónak tűntél.- mondta Cat.
- Áh csak nem nagyon értem a matekot és mondtam anyukámnak hogy itt jobb jegyekkel megyek majd haza! - mondta Barbie.
- Aha értem .. én gitározni, énekelni, és sportolni szeretek! - mondtam.
- Gitározniiii?? Az én is! - mondta Castiel aki hirtelen ért mellénk.
- Hm.. egyszer majd gyere át irigykedni hogy hogy gitározok! :D
- Majd meglátjuk ki a jobb! - vágott vissza Cast és kacsintott.
- Miben ki a jobb?? - jött oda hozzánk Blume.
- Éneklésben?? - csatlakozott Barbie.
- Na abban tuti Blume!! - kiáltottuk egyszerre. Hisz Blume nagyon zenemániás, mindig gyönyörűen énekel.

- Ééééén?!? Ugyanmár! Én kiváncsi vagyok Barbie hogyan énekel? - szerénykedett Blume.
- Igen te vagy a legjobb!! - kiáltottam Cattal egyszerre.
- Szívesen énekelek veled!! - mondta Barbie.
- Meik a kedvenc számod? - kérdezte Blume.
- Nekem a " Call me maybe " !! - kiáltottuk Cattal megint egyszerre.. ez valami szokás? xd

Én és Cat elkezdtük énekelni a Call me maybe - t , aztán Blume és
Barbie is beszállt és tényleg gyönyörűen énekelnek eggyütt!!

https://www.youtube.com/watch?v=Ehcr5r8TUVA
:D :D :) *.*

A végén mindenki megtapsolt minket, mi meg röhögtünk és meghajoltunk. Becsöngettek így mehettünk kémiára, szerencsémre 4-es lett a röpdolgozat amit múlt órán írtunk.
Catnak, Mercinek és Blume-nak 5-ös lett, Castielnek és Verának meg hármas.
Megjött Dorka is!! Végre!! Őt már nagyon rég nem láttam.
Haja jobboldalt , rózsaszín póló, fehér boleró, fehér cicagatya, fehér kisgatya és egy hosszúszárú fűzős magassarkú tornacipő.
- Szia Dorkaa!! De rég láttalak! - ölelgettem meg..
- Szia! De hiányoztatok! - ölelt meg mindenkit.
- Te is nekünk! - mondták egyszerre a csajok.

Na , miután túl voltunk Barbie-val az ismerkedésen és Dorkával a megbeszélésen hogy hogy telt a nyara úgy döntöttünk hétvégén el fogunk menni strandolni!

Hazamentem , megírtam a leckét, megvacsoráztam aztán Castiel írt nekem egy üzit:
" Szia Cica ma alig tudtam veled lenni :( "

De édi, szeretne velem lenni ^.^
Gyorsan válaszoltam : " Bocsi édes tudom hogy szeretsz. Gyere el hétvégén a strandolásra! :) "
 Cast válasza : " Feltétlen ;) ".
Juj dejó, mindenki ott lesz aki számít! :D
Mosollyal az arcomon aludtam el és álmomban már a vízben pancsoltunk!

*-*

Figyellek ám titeket!!! :D *.*

Titkok...

Amint ledőltem az ágyra elkezdtem gondolkozni.
- Jó lesz így a jövőm? - kérdeztem magamtól.
De gyorsan elhessegettem a szemem elől a kételyeket és reméltem hogy mindig ilyen boldog leszek mint Casttal !
Még sokat gondolok arra hogy vajon mi történhetett apámmal? vajon él még? hol lehet? mit csinálhat épp?
gondol rám? vagy már rég meghalt?
Könnyek csordultak ki szemem sarkából.
Még nagyon kicsi voltam mikor apámnak el kellett mennie messzire de nem mondta hogy miért.
Emlékszem mikor kicsi voltam még akkor is sokat sírtam utána. Anyukám nyugtatgatott mintha tudná hol van apám de sose mondta meg.
Mindegy... talán ezt sose tudom meg .... vagy várjunk csak! - csillant fel a szemem.
Hát nekem van itt egy könyv a falamon ... hmm... lássuk csak...
Bűbájok és varázslatok! , ezaz!
Áhá itt van mindenféle bájital receptje, varázslatok szövege .. minden ami számít.
Lehet nem tudtátok, mivel titok, de anyukám 10 éves koromban bevallotta nekem hogy én egy kis varázsló vagyok. Akkor adta nekem ezt a könyvet , és sokat tanítgatott. Aztmondta ha bármi kételyem támad, de csak vész esetén! kikereshetem rá azt a varázsigét ami megválaszolja a kérdésemet.
Nos .. hol lehet ... meg akarom tudni mi történt apámmal!
Várjatok egy kicsit ezt nem tudom leírni.....

.... nah itt is vagyok. Sajnos ez olyan varázslattal védett titok ami miatt nem tudtam meg semmit .. csak azt hogy apám él , és egy fontos döntést kell meghoznia ...
De vajon mit? és miért nem láttam már vagy tíz éve?
Áááá....
Na, vagyok bocsi csak .. áh ezt még nem is tudjátok, naszóval:
Én sokszor használok kontakt lencsét hogy szebb legyen a szemem de olvasáshoz néha felveszek szemüveget, de azt csakis itthon titokban!

Néha keverem is hogy lencse is meg szemcsi is xd
Itt például zöld a szemem de valójában kék.
Vagy amikor vörös a szemem azt imádom!

Na ügye milyen szép! *-*

Most jut eszembe az kimaradt hogy nagyon szeretem az állatokat!

Főleg a lepkéket! Van egy kék lepkém, általában a közelemben
repked.

Van egy fekete macskám, Nathtól kaptam, a kis macskamániás .. de azért szeretem őket.
Ó és van egy fehér lovam is, meg kéne néznem, megyek is.




Imádom a pacimat! Lina az én leghűségesebb és leggyönyörűbb kancám! Ha rajta lovaglok olyan érzésem van mintha repülnék!

Hu de elfáradtam, lementem vacsorázni, gyors lezuhanyoztam, aztán zuhantam is az ágyba aludni! Ennyi nekem mára elég volt!

Csók :$

Hihihi ezt én csináltam! :$

Cast így csókolja meg Leilát !! :$

Randi Castiellel

Leültünk egy padra és a tavat néztük meg a kiskacsákat.
- Na jobban érzed magad? - kérdezte Cast.
- Igen, jó veled. - válaszoltam és mosolyogtam.
- Akkor jó , nagyon szép a mosolyod. - mondta Cast, én meg elpirultam.
- Hihihi - kuncogtam. Cast most nem engem nézett hanem nem is a tavat .. - Miaz?
- Se.. semmi. - ezt nyögte Cast de nem hittem neki és én is arra fordultam amerre ő néz.

- Ezt nem hiszem el! - láttam meg Kevint és Verát a túloldalt a fagyizónál egy padon enyelegni. - Széttépem azt a kurvát! - pattantam fel dühösen.
- Hé hé héé , nyugi édes én itt vagyok neked! - Cast próbált lehűteni és nyugtatóan megölelt.
- Igazad van nem húzhatom fel magam, el kell felejtenem őket! De azért rosszul esik hogy már másnap mással látom! - nyugodtam le és fancsalodtam el.
- Sajnálom.
- Nem a te hibád!
- De az enyém! Gyere inkább menjünk moziba! - ajánlotta Cast.
- Hmm.. jól hangzik, oké! - kezdtem újra jobban lenni.
- Nem szeretlek szomorúan látni. - mondta komoran Cast.
- Bocsi.
- Miért kérsz bocsánatot?
- Amiért szomorúnak látsz.
Közben már a mozi előtt sétáltunk és megvettük a jegyeket.
- Mit kérsz popcornt, kólát..? - kérdezte tőlem Cast
- Legyen mindkettő!
- Neked bármit! - mosolygott Cast.
- Köszi. - pirultam el-
- De ügye megfelezzük? -  kérdezte.
- Miért is ne? - vigyorogtam.
Még egy fél órát ökörködtünk aztán mikor már be lehetett menni a terembe leültünk egymás mellé. Középre tettük a kólát de csak egy szívószálunk volt így felváltva kortyolgattunk. A popcornt egymás szájáva tettük és mikor dobtuk és mellé ment jókat röhögtünk. Nem igazán a filmre, inkább Castra figyeltem. Mikor véget ért, kézenfogva mentünk ki és úgy sétálgattunk a város utcáin. Elértük a parkot itt is egymás mellett sétálgattunk. Megálltunk egy fa alatt az árnyékban egy padnál. Cast kisimított egy tincset az arcomból.
- Olyan jól érzem magam veled. - mondta Cast érzelmes hangon.
Közel hajoltam hozzá és megcsókoltam! Castielnek nagyon is tetszett, egyre szenvedélyesebben csókolt. Én is hevesebben kezdtem el csókolni.
- Menjünk haza. - lehelte Cast a fülembe.
- Siessünk .. Kívánlak. - leheltem én is mert nagyon felhevültem.
Amint Castielék lakásához értünk és bementünk. A szobájában rávetettem magam és egymásnak estünk.
A mennyekben éreztem magam ...... aztán szépen elaludtam a karjai közt.
Este még kinyitottam a szemem mikor Cast betakart és súgtam neki valamit:
- Az enyém vagy!
- Te meg az enyém édes! - és Cast miután betakart megint a mennyekbe juttatott.
Boldogan, egymást ölelve aludtunk el.

Másnap boldogan, Castot ölelve keltem és nyújtóztam egy nagyot.
- Jó reggelt édes. - mondta Cast és kinyitotta a szemeit.
- Szia szivem, szépet álmodtál? - kérdeztem és puszit nyomtam az arcára.
- Azthittem egy álom de most látom hogy ez a valóság és az az angyal most itt van velem! - mondta Cast és az ajkamat csókolgatta.
- Hol? Én sehol se látok angyalt. - vigyorogtam.
- Várj hozok egy tükröt. - mosolygott Cast is.
- Jóvanna felfogtam hogy én vagyok az "angyal". - vigyorogtam Castra. - Hé kéne valami ruha. Tudsz kölcsön adni? - kérdeztem
- Hát engem nem zavarna ha egyszál bugyiban lennél egész nap .. :D ... de igen a hugom cuccai közt körülnézhetsz. - [ Cast ]
- Hahaha .. az jó merre van a szobája? - [ Leila ]
- Itt ha kinézel velünk szembe. - [ Cast ]
- Hány éves a hugod? - [ Leila ]
- April 15 éves , szerintem találsz pár ruhát ami jó lesz rád. - [ Cast ]
- Ó köszi...  Szia April bocsi ha zavarok , kölcsön tudsz adni valamit? - [ Leila ]
- Szia, nem zavarsz, persze nyugodtan nézz be a szekrényembe. - [ April ]
- Ó köszi nagyon kedves vagy. - mosolyogtam Aprilre.
- Csajok gyertek reggelizni! - kiabált Cast.
- Oké megyünk! - mondtuk egyszerre Aprillel.
Amikor leültünk a konyhában nem hittem a szememnek, ez komolyan reggelit csinált nekünk! Volt itt minden:
tükörtojás, tojásrántotta, bundáskenyér, sonkás szendvics, párizsis, nutellás, lekváros, szalámis meg mindenféle szendvics, meg gabonapehely, volt még almalé, narancslé, baracklé és tea...
- Huh hát ez egy hadseregnek is elég! - mondtam és csak néztem ezt a sokmindent és azon gondolkoztam "hogy fogom én ezt mind megenni ?? " .
- Nyugi mi is segítünk enni! - vigyorgott Cast.
- Enyém a gabonapehely, a nutellás- és lekvároskenyér!! - jelentette ki April.
- Hmm... nekem elég egy párizsis szendvics és egy kis almalé. - [ Leila ]
- Jó de ha jól laktál hazakísérlek! - [ Cast ]
- Előbb azért le is zuhanyoznék . - [ Leila ]
- Igen persze, arra van a fürdőszoba. - mutatott Cast az egyik fehér ajtóra.
- Köszi. - [ Leila ]
Miután lefürödtem visítva rohantam át Cast szobájába.
- Caaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaast!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! - üvöltöztem.
- Igeeeeen?? - [ Cast ]
- Törölközőőőőőőőőőőőőt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! - visítottam.
- Ja máris viszem! - [ Cast ]

- Na végre! Héé ez túl kicsi! - ordítoztam még mindig, csurom vizesen ... pucéran.
- Ajh pedig olyan jól nézel ki! - vigyorgott Cast.
- Nemár! Fel akarok öltözni! - visítoztam.
- Miért? Nekem így nagyon tetszel! - és Cast megfogta vizes derekam.
- Naaaaaaaaaaaaaa!!!!!! - hisztiztem még mindig.
Nagy nehezen végre kaptam egy nagy töröltözőt, és felkaptam April egyik cuccát.

Egy fekete kék csíkos hosszú ujjú pólót és egy fekete farmert. Kértem egy hajgumit is és felfogtam a hajam. Ideje volt hazamennem.
- Elkísérlek! - [ Cast ]
- Köszönöm a szép emlékeket. - mosolyogtam Castra.
- Hát még én milyen boldog vagyok..!! - mosolygott Cast is és egy puszit nyomott a homlokomra.
Amíg hazafele mentünk végig fogta a derekam és ölelgetett. Éreztem hogy sosem akar elengedni és ez melegséggel töltött el. Forró csókkal búcsúztam, majd berohantam a házba. Az ablakból még lestem ahogy elmegy Cast.




( Amúgy akit érdekel itt egy kép a szobámról :      
igen, a lila a kedvenc színem .. :)
és igen szeretek sok párnán aludni !:)




                                                                                    )

A szakítás, és egy új kezdet..

Kétségbeesetten rogytam le a földre és sírtam minden erőmből. Kevin ugyanúgy mint én, meg sem tudtunk szólalni.
Csak sírtam és sírtam és sírtam. Már lassan elfogytak a könnyeim de a szívemben a fájdalom nem csillapodott.
- Ennyi kész vége .. - hallottam e három szót Kevintől. Fájdalmas, szomorú és csalódott arrcal nézett rám. Én könnyes szemeimmel, sajgó szívemmel semmit sem tudtam tenni, így elment.
Odajöttek hozzám a csajok, próbáltak vígasztalni de nem nagyon segített, inkább hazamentem sírni.
Egy falat nem ment le a torkomon így csak lezuhanyoztam, felkaptam egy pink ruhát, és álomba sírtam magam ..
*
Másnap reggel kicsit nyugodtabb voltam de a szívem még mindig fájt és a szememből még mindig potyogtak a könnyek..
Lementem de nem bírtam reggelizni így csak egy pohár narancslevet ittam. A tesóim észrevették nyomorúságomat.
- Leila ne szomorkodj már! Vagyis ne ilyen sokat! Nem éri meg és egyél hogy erős legyél! - kezdte hugom Vivi.

Mindig is reálisan látta a dolgokat, nagyon okos lány és sokszor megvígasztaljuk egymást.

- Igen ! Nem éri meg miatta szenvedni! Tedd túl magad rajta! - szólalt meg Nath két falat bundáskenyér között.
- Hagyjatok ..! Majd ha ti is átéltétek már ezt akkor kérem a véleményeteket! - és felviharzottam a szobámba sírni.
***
- Hát ez nem volt valami kedves tőle .. de igaza van. - Mondta Nath.
- Ja de szegényke most lelkileg össze van törve. - állapította meg Vivi.
*csengettek* - Kinyitom! - pattant fel Vivi az asztaltól és rohant ajtót nyitni. Legnagyobb meglepetésére Castiel állt az ajtóban.
- Hát te? - kérdezte Vivi.
- Jöttem megnézni hogy van Leila. Szabad? - *Cast elégéé aggódott a lány iránt*.
- Öö.. hát nekem nyolc. Gyere be. - nyitotta nagyobbra az ajtótt Vivi hogy Cast beférjen.
- És merre találom Leilát? - lépett be Cast a nappaliba, tőle jobbra egy nyitott részen volt a konya egy nagy asztallal, vele szemben egyenesen előre meg egy kis folyosó. Balra a falnál van egy lépcső fel az emeletre, ahol a hálószobák vannak.
- Ott fent a harmadik ajtó. - mutatott Vivi az egyik szobára.
- Ó . köszi. - nyögte Cast és rohant is fel.
Benyitott azon az ajtón és látta hogy Leila hason fekszik az ágyában és pityereg, nagyon sexynek találta hogy egyszál bugyiban és trikóban van.
***
Szenvedésem közepette meghallottam hogy kinyílik az ajtóm, megfordultam és ledöbbentem mikor megláttam Castot. Gyorsan betakartam magam mert szinte semmi se volt rajtam , a könnyeimet is megpróbáltam letörölni de csak elkenni sikerült.
- Jézusom! Te meg mit keresel itt? - kérzedtem olyan tekintettel mint aki szellemet lát.
- Téged kereslek! Tudni akartam mi van veled, jól vagy? - Cast mélyen a szemembe nézett és jobb kezével kisimított egy szőke hajtincset az arconból.
- Amint látod nem, csupa könny a párnám. - mutattam felé télleg elég nedves  párnámat.
- Jaj .. sajnálom hogy ilyen sokat sírtál .. miattam. - Cast szemében őszinte megbánást láttam. Leguggolt az ágyam elé és megfogta a kezem.
- Nem a te hibád ... - próbáltam kedves lenni és mosolyogni hogy lássa jól vagyok.
- Nem! Tudom hogy ez az én hibám és utálom hogy miattam szenvedsz! Bár boldoggá tehetnélek valahogy ... öm.. sétálunk egy kicsit a parkban? - először indulatos, megbánó, sajnálkozó volt a tekintete aztán felcsillant Cast szeme.
- Hát .. miért is ne ?! - ennyit mondtam és felpattantam az ágyból és berohantam a fürdőszobámba.
Megfésülködtem, felkaptam egy fekete ruhát és halványam feketén sminkeltem. Amint visszamentem a szobámba az ágyamon ülő Casthoz elkerekedett a szeme.
- Wow de gyönyörű itt valaki *-* randira készül a hercegnő? - Castiel szavaira én elpirultam ő meg közel húzott magához és megölelt. Jó érzés volt megölelni, a karomban tudni.
- Ez édes volt. - mosolyogtam Castra.
- Nem édesebb mint a mosolyod. - bókolt megint Cast, én meg már rózsavörösre pirultam.
- Elég már elolvadok. - vigyorogtam mint egy paradicsom és nagyon szorosan megöleltem.
- Azt nem hagyom .. - és olyan közel hajolt hozzám hogy ajkunk majdnem összeért.
- Castiel ... - leheltem még, de aztán forró ajkai betapatszották számat és olyan forróság öntötte el a testem ami nagyon jól esett. Mikor ajkunk szétvált csak elpirulva mosolyogtunk.
- Nem zavar hogy így rád cuppantam? - kérdezte Cast.
- Kéne? - kérdeztem vissza.
- Nee - mosolygott Cast.
- Na nem úgy volt hogy a parkba megyünk sétálni? - kérdéztem mosolyogva.
- De igen, mehetünk hölgyem. - és udvariasan kinyitotta a szobám ajtaját.
Elköszöntem a tesóimtól :
- Jah.. és ha bárki keres a parkba megyünk - kiáltottam még vissza.
- Nyugi vigyázok rá! - kiáltott vissza Cast is aztán rám nézett és meg a szemébe mosolyogtam.
- Aztán el ne vesszetek! - kiáltotta nekünk Nath.
A Diákpark olyan 3 pert sétányira volt általában, de Castal vagy 10 percnek tűnt. Leültünk egy kis padra ami a tóra nézett.

A bonyodalmak kezdete ...

Suli után Kevin elhívott egy kávézóba. Jót romantikáztunk. Kettőnkről beszélgettünk , meg ilyenek ...

Másnak boldogan keltem.

A suliban összefutottam másik kedvenc barátnőmmel Mercivel.

Mercinek fehér haja van és sötét szeme, ő az osztály legszebb csaja *-* akárhányan mondják hogy én szerintem ő ! xd

El se hiszem hogy a fiúk engem vesznek észre őt meg alig mikor ő sokkal szebb nálam .   ;3
- Szia Leilaaa!!! - köszönt Merci és kaptam egy puszit.
- Szia, de hol voltál? - érdeklődtem mert télleg most látom először.
- Európában nyaraltam egy héten át. Vasárnap kellett volna hoznia a repülőnek de valami zűrzavar volt így csak tegnap este 22 órára estem haza. Jaj már úgy hiányoztatok! - mesélte és megölelgetett.
- Te is nekünk - mosolyogtam.
.....

Mercivel, Cattal és Blume-mal voltam minden szünetbe. Egész végig röhögcséltünk és kacarásztunk a büfé előtt meg a teremb előtt. Kivéve akkor ami most jön .. Cast megfogta a kezem és elhúzott a csajoktól.
- Nem baj ha egy pár percre elrabolom a hercegnőt? - vigyorgott Cast.
- Öö... de élve hozd vissza! - kérte Cat-
- Héé mit csinálsz? Hagyj már békén! Ami történt az .. az hiba volt .. - nyöszörögtem és fancsali képet vágtam.
- Nekem ami történt az varázsos volt! Sosem akarlak elengedni! Ígérem boldoggá teszlek! - hát elég őszinte szemekkel nézett rám mit ne mondjak.
- De öö ... - nem tudtam mit mondani.
- Már az enyém vagy! Szakíts Kevinnel! - utasított mintha a főnököm lenne, én most aztán nagyon bepipultam.
- Soha! Kev életem szerelme! Te csak egy túfűtött barom vagy! Takarodj a picsába! - jött ki minden dühöm és ami elsőnek eszembejutott. Fel is akartam pofozni csak jó a reflexe és elkapta a kezem.
- Heves vagy kicsikém, szeretem ha így ragyoknak a szemeid a dühtől. - Cast vigyorgott aztán a falhoz szorított. Kezével a kezeimet fogta le, csípőjével meg a lábaimat nyomta a falhoz, nem volt menekülédi lehetőségem. ..  Cast lesmárol (már megint) és a szívem megint kezd gyorsabban verni, az anyam kezd elsötétülni, nem látok tisztán , csak Castielt akarom! Olyan szenvedéllyel kezdtem el csókolni hogy ő is észrevette és egyre jobban csókol. Nagyon felhevesedtünk de balszerencsénkre megszólalt a csengő, szétrebbentünk, és most látom hogy ezt a kis jelenetünket hányan figyelték..
Úr Isten!! Minden osztálytársam látta köztük Kevin is ... jaj .....