Az új lány...

Na hurrá megint hétfő ....
Hullafáradtan készülődök a suliba mikor Vivi és Nath berohan hozzám elkezdenek visítozni mint az őrültek én meg :
- Állj!
- Dehát... - akaratoskodott még mindig Vivi.
- Najó hagyjuk.. - nyugodott le Nath.
- Grrrrr.. - morgolódott Vivi.
Nem értettem pontosan min vesztek össze tesóim, de nem is érdekelt hanem felkaptam egy kék rucit , fogtam egy kakaóscsigát a konyha-asztalról és már mentem is suliba.
Útközben összefutottam Cattal és vele együtt mentünk suliba.
Mikor beértünk a suliba lementünk a büfébe hogy vegyünk magunknak még reggelit. Én egy fagyit vettem aztán a Cat fejhallgatójával hátrafogtam a hajam. Ő egy kólát és egy hambit vett.
Amikor bementünk a termünkbe, előkészültünk matek órára, de valami furcsa dolog történt...
Az igazgatónő jött be és egy rózsaszín hajú lány!
Megtudtuk hogy ő az új osztálytársunk és Barbie a neve.
Szépen leült egy üres helyre és csendben figyelte a tanárt egész órán.
Aztán a következő szünetben hirtelen odarohant hozzánk.

- Sziasztoooooooook!! Szeretnék barátkozni ! Mi a nevetek? Én Barbara vagyok de hívjatok csak nyugodtan Barbie-nak! Nagyon rendesnek tűntök! - mondta Barbie.
- Szia, én Leila vagyok, te meg nagyon cuki! - mondtam.
- Hali, Cathrina vagyok te kis bomba! Előző órán visszahúzódónak tűntél.- mondta Cat.
- Áh csak nem nagyon értem a matekot és mondtam anyukámnak hogy itt jobb jegyekkel megyek majd haza! - mondta Barbie.
- Aha értem .. én gitározni, énekelni, és sportolni szeretek! - mondtam.
- Gitározniiii?? Az én is! - mondta Castiel aki hirtelen ért mellénk.
- Hm.. egyszer majd gyere át irigykedni hogy hogy gitározok! :D
- Majd meglátjuk ki a jobb! - vágott vissza Cast és kacsintott.
- Miben ki a jobb?? - jött oda hozzánk Blume.
- Éneklésben?? - csatlakozott Barbie.
- Na abban tuti Blume!! - kiáltottuk egyszerre. Hisz Blume nagyon zenemániás, mindig gyönyörűen énekel.

- Ééééén?!? Ugyanmár! Én kiváncsi vagyok Barbie hogyan énekel? - szerénykedett Blume.
- Igen te vagy a legjobb!! - kiáltottam Cattal egyszerre.
- Szívesen énekelek veled!! - mondta Barbie.
- Meik a kedvenc számod? - kérdezte Blume.
- Nekem a " Call me maybe " !! - kiáltottuk Cattal megint egyszerre.. ez valami szokás? xd

Én és Cat elkezdtük énekelni a Call me maybe - t , aztán Blume és
Barbie is beszállt és tényleg gyönyörűen énekelnek eggyütt!!

https://www.youtube.com/watch?v=Ehcr5r8TUVA
:D :D :) *.*

A végén mindenki megtapsolt minket, mi meg röhögtünk és meghajoltunk. Becsöngettek így mehettünk kémiára, szerencsémre 4-es lett a röpdolgozat amit múlt órán írtunk.
Catnak, Mercinek és Blume-nak 5-ös lett, Castielnek és Verának meg hármas.
Megjött Dorka is!! Végre!! Őt már nagyon rég nem láttam.
Haja jobboldalt , rózsaszín póló, fehér boleró, fehér cicagatya, fehér kisgatya és egy hosszúszárú fűzős magassarkú tornacipő.
- Szia Dorkaa!! De rég láttalak! - ölelgettem meg..
- Szia! De hiányoztatok! - ölelt meg mindenkit.
- Te is nekünk! - mondták egyszerre a csajok.

Na , miután túl voltunk Barbie-val az ismerkedésen és Dorkával a megbeszélésen hogy hogy telt a nyara úgy döntöttünk hétvégén el fogunk menni strandolni!

Hazamentem , megírtam a leckét, megvacsoráztam aztán Castiel írt nekem egy üzit:
" Szia Cica ma alig tudtam veled lenni :( "

De édi, szeretne velem lenni ^.^
Gyorsan válaszoltam : " Bocsi édes tudom hogy szeretsz. Gyere el hétvégén a strandolásra! :) "
 Cast válasza : " Feltétlen ;) ".
Juj dejó, mindenki ott lesz aki számít! :D
Mosollyal az arcomon aludtam el és álmomban már a vízben pancsoltunk!

*-*

Figyellek ám titeket!!! :D *.*

Titkok...

Amint ledőltem az ágyra elkezdtem gondolkozni.
- Jó lesz így a jövőm? - kérdeztem magamtól.
De gyorsan elhessegettem a szemem elől a kételyeket és reméltem hogy mindig ilyen boldog leszek mint Casttal !
Még sokat gondolok arra hogy vajon mi történhetett apámmal? vajon él még? hol lehet? mit csinálhat épp?
gondol rám? vagy már rég meghalt?
Könnyek csordultak ki szemem sarkából.
Még nagyon kicsi voltam mikor apámnak el kellett mennie messzire de nem mondta hogy miért.
Emlékszem mikor kicsi voltam még akkor is sokat sírtam utána. Anyukám nyugtatgatott mintha tudná hol van apám de sose mondta meg.
Mindegy... talán ezt sose tudom meg .... vagy várjunk csak! - csillant fel a szemem.
Hát nekem van itt egy könyv a falamon ... hmm... lássuk csak...
Bűbájok és varázslatok! , ezaz!
Áhá itt van mindenféle bájital receptje, varázslatok szövege .. minden ami számít.
Lehet nem tudtátok, mivel titok, de anyukám 10 éves koromban bevallotta nekem hogy én egy kis varázsló vagyok. Akkor adta nekem ezt a könyvet , és sokat tanítgatott. Aztmondta ha bármi kételyem támad, de csak vész esetén! kikereshetem rá azt a varázsigét ami megválaszolja a kérdésemet.
Nos .. hol lehet ... meg akarom tudni mi történt apámmal!
Várjatok egy kicsit ezt nem tudom leírni.....

.... nah itt is vagyok. Sajnos ez olyan varázslattal védett titok ami miatt nem tudtam meg semmit .. csak azt hogy apám él , és egy fontos döntést kell meghoznia ...
De vajon mit? és miért nem láttam már vagy tíz éve?
Áááá....
Na, vagyok bocsi csak .. áh ezt még nem is tudjátok, naszóval:
Én sokszor használok kontakt lencsét hogy szebb legyen a szemem de olvasáshoz néha felveszek szemüveget, de azt csakis itthon titokban!

Néha keverem is hogy lencse is meg szemcsi is xd
Itt például zöld a szemem de valójában kék.
Vagy amikor vörös a szemem azt imádom!

Na ügye milyen szép! *-*

Most jut eszembe az kimaradt hogy nagyon szeretem az állatokat!

Főleg a lepkéket! Van egy kék lepkém, általában a közelemben
repked.

Van egy fekete macskám, Nathtól kaptam, a kis macskamániás .. de azért szeretem őket.
Ó és van egy fehér lovam is, meg kéne néznem, megyek is.




Imádom a pacimat! Lina az én leghűségesebb és leggyönyörűbb kancám! Ha rajta lovaglok olyan érzésem van mintha repülnék!

Hu de elfáradtam, lementem vacsorázni, gyors lezuhanyoztam, aztán zuhantam is az ágyba aludni! Ennyi nekem mára elég volt!

Csók :$

Hihihi ezt én csináltam! :$

Cast így csókolja meg Leilát !! :$

Randi Castiellel

Leültünk egy padra és a tavat néztük meg a kiskacsákat.
- Na jobban érzed magad? - kérdezte Cast.
- Igen, jó veled. - válaszoltam és mosolyogtam.
- Akkor jó , nagyon szép a mosolyod. - mondta Cast, én meg elpirultam.
- Hihihi - kuncogtam. Cast most nem engem nézett hanem nem is a tavat .. - Miaz?
- Se.. semmi. - ezt nyögte Cast de nem hittem neki és én is arra fordultam amerre ő néz.

- Ezt nem hiszem el! - láttam meg Kevint és Verát a túloldalt a fagyizónál egy padon enyelegni. - Széttépem azt a kurvát! - pattantam fel dühösen.
- Hé hé héé , nyugi édes én itt vagyok neked! - Cast próbált lehűteni és nyugtatóan megölelt.
- Igazad van nem húzhatom fel magam, el kell felejtenem őket! De azért rosszul esik hogy már másnap mással látom! - nyugodtam le és fancsalodtam el.
- Sajnálom.
- Nem a te hibád!
- De az enyém! Gyere inkább menjünk moziba! - ajánlotta Cast.
- Hmm.. jól hangzik, oké! - kezdtem újra jobban lenni.
- Nem szeretlek szomorúan látni. - mondta komoran Cast.
- Bocsi.
- Miért kérsz bocsánatot?
- Amiért szomorúnak látsz.
Közben már a mozi előtt sétáltunk és megvettük a jegyeket.
- Mit kérsz popcornt, kólát..? - kérdezte tőlem Cast
- Legyen mindkettő!
- Neked bármit! - mosolygott Cast.
- Köszi. - pirultam el-
- De ügye megfelezzük? -  kérdezte.
- Miért is ne? - vigyorogtam.
Még egy fél órát ökörködtünk aztán mikor már be lehetett menni a terembe leültünk egymás mellé. Középre tettük a kólát de csak egy szívószálunk volt így felváltva kortyolgattunk. A popcornt egymás szájáva tettük és mikor dobtuk és mellé ment jókat röhögtünk. Nem igazán a filmre, inkább Castra figyeltem. Mikor véget ért, kézenfogva mentünk ki és úgy sétálgattunk a város utcáin. Elértük a parkot itt is egymás mellett sétálgattunk. Megálltunk egy fa alatt az árnyékban egy padnál. Cast kisimított egy tincset az arcomból.
- Olyan jól érzem magam veled. - mondta Cast érzelmes hangon.
Közel hajoltam hozzá és megcsókoltam! Castielnek nagyon is tetszett, egyre szenvedélyesebben csókolt. Én is hevesebben kezdtem el csókolni.
- Menjünk haza. - lehelte Cast a fülembe.
- Siessünk .. Kívánlak. - leheltem én is mert nagyon felhevültem.
Amint Castielék lakásához értünk és bementünk. A szobájában rávetettem magam és egymásnak estünk.
A mennyekben éreztem magam ...... aztán szépen elaludtam a karjai közt.
Este még kinyitottam a szemem mikor Cast betakart és súgtam neki valamit:
- Az enyém vagy!
- Te meg az enyém édes! - és Cast miután betakart megint a mennyekbe juttatott.
Boldogan, egymást ölelve aludtunk el.

Másnap boldogan, Castot ölelve keltem és nyújtóztam egy nagyot.
- Jó reggelt édes. - mondta Cast és kinyitotta a szemeit.
- Szia szivem, szépet álmodtál? - kérdeztem és puszit nyomtam az arcára.
- Azthittem egy álom de most látom hogy ez a valóság és az az angyal most itt van velem! - mondta Cast és az ajkamat csókolgatta.
- Hol? Én sehol se látok angyalt. - vigyorogtam.
- Várj hozok egy tükröt. - mosolygott Cast is.
- Jóvanna felfogtam hogy én vagyok az "angyal". - vigyorogtam Castra. - Hé kéne valami ruha. Tudsz kölcsön adni? - kérdeztem
- Hát engem nem zavarna ha egyszál bugyiban lennél egész nap .. :D ... de igen a hugom cuccai közt körülnézhetsz. - [ Cast ]
- Hahaha .. az jó merre van a szobája? - [ Leila ]
- Itt ha kinézel velünk szembe. - [ Cast ]
- Hány éves a hugod? - [ Leila ]
- April 15 éves , szerintem találsz pár ruhát ami jó lesz rád. - [ Cast ]
- Ó köszi...  Szia April bocsi ha zavarok , kölcsön tudsz adni valamit? - [ Leila ]
- Szia, nem zavarsz, persze nyugodtan nézz be a szekrényembe. - [ April ]
- Ó köszi nagyon kedves vagy. - mosolyogtam Aprilre.
- Csajok gyertek reggelizni! - kiabált Cast.
- Oké megyünk! - mondtuk egyszerre Aprillel.
Amikor leültünk a konyhában nem hittem a szememnek, ez komolyan reggelit csinált nekünk! Volt itt minden:
tükörtojás, tojásrántotta, bundáskenyér, sonkás szendvics, párizsis, nutellás, lekváros, szalámis meg mindenféle szendvics, meg gabonapehely, volt még almalé, narancslé, baracklé és tea...
- Huh hát ez egy hadseregnek is elég! - mondtam és csak néztem ezt a sokmindent és azon gondolkoztam "hogy fogom én ezt mind megenni ?? " .
- Nyugi mi is segítünk enni! - vigyorgott Cast.
- Enyém a gabonapehely, a nutellás- és lekvároskenyér!! - jelentette ki April.
- Hmm... nekem elég egy párizsis szendvics és egy kis almalé. - [ Leila ]
- Jó de ha jól laktál hazakísérlek! - [ Cast ]
- Előbb azért le is zuhanyoznék . - [ Leila ]
- Igen persze, arra van a fürdőszoba. - mutatott Cast az egyik fehér ajtóra.
- Köszi. - [ Leila ]
Miután lefürödtem visítva rohantam át Cast szobájába.
- Caaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaast!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! - üvöltöztem.
- Igeeeeen?? - [ Cast ]
- Törölközőőőőőőőőőőőőt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! - visítottam.
- Ja máris viszem! - [ Cast ]

- Na végre! Héé ez túl kicsi! - ordítoztam még mindig, csurom vizesen ... pucéran.
- Ajh pedig olyan jól nézel ki! - vigyorgott Cast.
- Nemár! Fel akarok öltözni! - visítoztam.
- Miért? Nekem így nagyon tetszel! - és Cast megfogta vizes derekam.
- Naaaaaaaaaaaaaa!!!!!! - hisztiztem még mindig.
Nagy nehezen végre kaptam egy nagy töröltözőt, és felkaptam April egyik cuccát.

Egy fekete kék csíkos hosszú ujjú pólót és egy fekete farmert. Kértem egy hajgumit is és felfogtam a hajam. Ideje volt hazamennem.
- Elkísérlek! - [ Cast ]
- Köszönöm a szép emlékeket. - mosolyogtam Castra.
- Hát még én milyen boldog vagyok..!! - mosolygott Cast is és egy puszit nyomott a homlokomra.
Amíg hazafele mentünk végig fogta a derekam és ölelgetett. Éreztem hogy sosem akar elengedni és ez melegséggel töltött el. Forró csókkal búcsúztam, majd berohantam a házba. Az ablakból még lestem ahogy elmegy Cast.




( Amúgy akit érdekel itt egy kép a szobámról :      
igen, a lila a kedvenc színem .. :)
és igen szeretek sok párnán aludni !:)




                                                                                    )

A szakítás, és egy új kezdet..

Kétségbeesetten rogytam le a földre és sírtam minden erőmből. Kevin ugyanúgy mint én, meg sem tudtunk szólalni.
Csak sírtam és sírtam és sírtam. Már lassan elfogytak a könnyeim de a szívemben a fájdalom nem csillapodott.
- Ennyi kész vége .. - hallottam e három szót Kevintől. Fájdalmas, szomorú és csalódott arrcal nézett rám. Én könnyes szemeimmel, sajgó szívemmel semmit sem tudtam tenni, így elment.
Odajöttek hozzám a csajok, próbáltak vígasztalni de nem nagyon segített, inkább hazamentem sírni.
Egy falat nem ment le a torkomon így csak lezuhanyoztam, felkaptam egy pink ruhát, és álomba sírtam magam ..
*
Másnap reggel kicsit nyugodtabb voltam de a szívem még mindig fájt és a szememből még mindig potyogtak a könnyek..
Lementem de nem bírtam reggelizni így csak egy pohár narancslevet ittam. A tesóim észrevették nyomorúságomat.
- Leila ne szomorkodj már! Vagyis ne ilyen sokat! Nem éri meg és egyél hogy erős legyél! - kezdte hugom Vivi.

Mindig is reálisan látta a dolgokat, nagyon okos lány és sokszor megvígasztaljuk egymást.

- Igen ! Nem éri meg miatta szenvedni! Tedd túl magad rajta! - szólalt meg Nath két falat bundáskenyér között.
- Hagyjatok ..! Majd ha ti is átéltétek már ezt akkor kérem a véleményeteket! - és felviharzottam a szobámba sírni.
***
- Hát ez nem volt valami kedves tőle .. de igaza van. - Mondta Nath.
- Ja de szegényke most lelkileg össze van törve. - állapította meg Vivi.
*csengettek* - Kinyitom! - pattant fel Vivi az asztaltól és rohant ajtót nyitni. Legnagyobb meglepetésére Castiel állt az ajtóban.
- Hát te? - kérdezte Vivi.
- Jöttem megnézni hogy van Leila. Szabad? - *Cast elégéé aggódott a lány iránt*.
- Öö.. hát nekem nyolc. Gyere be. - nyitotta nagyobbra az ajtótt Vivi hogy Cast beférjen.
- És merre találom Leilát? - lépett be Cast a nappaliba, tőle jobbra egy nyitott részen volt a konya egy nagy asztallal, vele szemben egyenesen előre meg egy kis folyosó. Balra a falnál van egy lépcső fel az emeletre, ahol a hálószobák vannak.
- Ott fent a harmadik ajtó. - mutatott Vivi az egyik szobára.
- Ó . köszi. - nyögte Cast és rohant is fel.
Benyitott azon az ajtón és látta hogy Leila hason fekszik az ágyában és pityereg, nagyon sexynek találta hogy egyszál bugyiban és trikóban van.
***
Szenvedésem közepette meghallottam hogy kinyílik az ajtóm, megfordultam és ledöbbentem mikor megláttam Castot. Gyorsan betakartam magam mert szinte semmi se volt rajtam , a könnyeimet is megpróbáltam letörölni de csak elkenni sikerült.
- Jézusom! Te meg mit keresel itt? - kérzedtem olyan tekintettel mint aki szellemet lát.
- Téged kereslek! Tudni akartam mi van veled, jól vagy? - Cast mélyen a szemembe nézett és jobb kezével kisimított egy szőke hajtincset az arconból.
- Amint látod nem, csupa könny a párnám. - mutattam felé télleg elég nedves  párnámat.
- Jaj .. sajnálom hogy ilyen sokat sírtál .. miattam. - Cast szemében őszinte megbánást láttam. Leguggolt az ágyam elé és megfogta a kezem.
- Nem a te hibád ... - próbáltam kedves lenni és mosolyogni hogy lássa jól vagyok.
- Nem! Tudom hogy ez az én hibám és utálom hogy miattam szenvedsz! Bár boldoggá tehetnélek valahogy ... öm.. sétálunk egy kicsit a parkban? - először indulatos, megbánó, sajnálkozó volt a tekintete aztán felcsillant Cast szeme.
- Hát .. miért is ne ?! - ennyit mondtam és felpattantam az ágyból és berohantam a fürdőszobámba.
Megfésülködtem, felkaptam egy fekete ruhát és halványam feketén sminkeltem. Amint visszamentem a szobámba az ágyamon ülő Casthoz elkerekedett a szeme.
- Wow de gyönyörű itt valaki *-* randira készül a hercegnő? - Castiel szavaira én elpirultam ő meg közel húzott magához és megölelt. Jó érzés volt megölelni, a karomban tudni.
- Ez édes volt. - mosolyogtam Castra.
- Nem édesebb mint a mosolyod. - bókolt megint Cast, én meg már rózsavörösre pirultam.
- Elég már elolvadok. - vigyorogtam mint egy paradicsom és nagyon szorosan megöleltem.
- Azt nem hagyom .. - és olyan közel hajolt hozzám hogy ajkunk majdnem összeért.
- Castiel ... - leheltem még, de aztán forró ajkai betapatszották számat és olyan forróság öntötte el a testem ami nagyon jól esett. Mikor ajkunk szétvált csak elpirulva mosolyogtunk.
- Nem zavar hogy így rád cuppantam? - kérdezte Cast.
- Kéne? - kérdeztem vissza.
- Nee - mosolygott Cast.
- Na nem úgy volt hogy a parkba megyünk sétálni? - kérdéztem mosolyogva.
- De igen, mehetünk hölgyem. - és udvariasan kinyitotta a szobám ajtaját.
Elköszöntem a tesóimtól :
- Jah.. és ha bárki keres a parkba megyünk - kiáltottam még vissza.
- Nyugi vigyázok rá! - kiáltott vissza Cast is aztán rám nézett és meg a szemébe mosolyogtam.
- Aztán el ne vesszetek! - kiáltotta nekünk Nath.
A Diákpark olyan 3 pert sétányira volt általában, de Castal vagy 10 percnek tűnt. Leültünk egy kis padra ami a tóra nézett.

A bonyodalmak kezdete ...

Suli után Kevin elhívott egy kávézóba. Jót romantikáztunk. Kettőnkről beszélgettünk , meg ilyenek ...

Másnak boldogan keltem.

A suliban összefutottam másik kedvenc barátnőmmel Mercivel.

Mercinek fehér haja van és sötét szeme, ő az osztály legszebb csaja *-* akárhányan mondják hogy én szerintem ő ! xd

El se hiszem hogy a fiúk engem vesznek észre őt meg alig mikor ő sokkal szebb nálam .   ;3
- Szia Leilaaa!!! - köszönt Merci és kaptam egy puszit.
- Szia, de hol voltál? - érdeklődtem mert télleg most látom először.
- Európában nyaraltam egy héten át. Vasárnap kellett volna hoznia a repülőnek de valami zűrzavar volt így csak tegnap este 22 órára estem haza. Jaj már úgy hiányoztatok! - mesélte és megölelgetett.
- Te is nekünk - mosolyogtam.
.....

Mercivel, Cattal és Blume-mal voltam minden szünetbe. Egész végig röhögcséltünk és kacarásztunk a büfé előtt meg a teremb előtt. Kivéve akkor ami most jön .. Cast megfogta a kezem és elhúzott a csajoktól.
- Nem baj ha egy pár percre elrabolom a hercegnőt? - vigyorgott Cast.
- Öö... de élve hozd vissza! - kérte Cat-
- Héé mit csinálsz? Hagyj már békén! Ami történt az .. az hiba volt .. - nyöszörögtem és fancsali képet vágtam.
- Nekem ami történt az varázsos volt! Sosem akarlak elengedni! Ígérem boldoggá teszlek! - hát elég őszinte szemekkel nézett rám mit ne mondjak.
- De öö ... - nem tudtam mit mondani.
- Már az enyém vagy! Szakíts Kevinnel! - utasított mintha a főnököm lenne, én most aztán nagyon bepipultam.
- Soha! Kev életem szerelme! Te csak egy túfűtött barom vagy! Takarodj a picsába! - jött ki minden dühöm és ami elsőnek eszembejutott. Fel is akartam pofozni csak jó a reflexe és elkapta a kezem.
- Heves vagy kicsikém, szeretem ha így ragyoknak a szemeid a dühtől. - Cast vigyorgott aztán a falhoz szorított. Kezével a kezeimet fogta le, csípőjével meg a lábaimat nyomta a falhoz, nem volt menekülédi lehetőségem. ..  Cast lesmárol (már megint) és a szívem megint kezd gyorsabban verni, az anyam kezd elsötétülni, nem látok tisztán , csak Castielt akarom! Olyan szenvedéllyel kezdtem el csókolni hogy ő is észrevette és egyre jobban csókol. Nagyon felhevesedtünk de balszerencsénkre megszólalt a csengő, szétrebbentünk, és most látom hogy ezt a kis jelenetünket hányan figyelték..
Úr Isten!! Minden osztálytársam látta köztük Kevin is ... jaj .....

Vissza a múltba...

 Óh megláttam a képeket és eszembejutottak az emlékek amikor még kicsik voltunk.

 Ez a kis szöszke talán el se hiszitek de én voltam. A kis 6 éves :)
Cuki voltam ügye? ^.^

 Itt jópár évvel később vagyok. 12 évesen minden nap a piros masnim volt a hajamba. xd









Ez meg az a kép amikor a játszótéren megismertem Kevint. Még nagyon picik voltunk.
:')





Itt Kevin a 10 éves srác. Nagyon cuki :$
*-*

 Itt Nathaniel, a bátyám, mikor kitépi a hajam a játszótéren >.<






De cuki vagy Nathi mikor nem vagy velem gonosz :D








Találjátok ki ki ez a kis cuki 3 éves *-*
Igen a hugicám Vivien :3

 Még 5 évesen is elesik, bent a szökőkútban XD










Ez a kis cuki meg Violetta. Őt óvoda óta ismerem és párszor átjött babázni.









Ezek meg mi vagyunk Cat és én ^^
A legjobb barátnőmmel 5 éves korunk óta :)






Nagyon szeretlek Cathrina <3
(a pink rucis) a másik az ikertesója.







Hárman testvérek. Néha még én is összekeverem őket xd
De Cat az én B.F.F.-em! :$







Oh ez Vera amikor még rendes volt.
Nagyon megváltozott, bunkó lett, nemtudom miért.

Hihihi ez megint én vagyok és Violetta 14 évesen egy karácsonyi bulin :)

Itt meg én a ballagáson ^^








Na hurrá könnyes lett a szemem az emlékektől ... mindegy megyek sziasztok. :P

Kezdődnek a kalandok...

Fáradtan ébredtem, ki sem akartam kelni az ágyból de végül csak kikászálódtam.
Nyűgösen lementem reggelizni,  a tesóim már frissek voltak. A fejemben még cikáztak a gondolatok a tegnap történtekről.

Reggeli után felkaptam egy lila trikót ami hirtelen a kezem ügyébe akadt aztán megfésülködtem, fogatmostam és összepakoltam a táskám.
Rápillantottam az órára és te úr isten 7: 36 ! Rohantam is az utcán mint az állat de még éppen sikerült beérni.
"Szerencsémre" belebotlottam Castielbe aki a folyosón állt. Nekirohantam szegénynek, de őt nem zavarta, rögtön el is kapta zöld pulcsim derekát hogy megtartson.


Úgy láttam tesi órájuk lesz, hisz a tesóimat az öltözők előtt láttam csapatostul beszélgetni. Cast még mindig nem engedte el a derekam, veszem észre nagyon jó lehet neki, csak vigyorog mint a tejbetök.
- Bo..Bocsi, ne.. nem akartam beléd esni. - szólaltam meg de erre ő csak felnevetett, tudtam hogy félre fogja érteni, namindegy.
- Nembaj csajszi, örülök de át kell öltöznöm tesire, hacsak nem jösz velem. - kacsintott én meg elpirultam mert sejtettem mit akar csinálni.
Jobb kezemmel erősen beleboxoltam bal vállába és rohantam mert nekem irodalom órára kellett készülnöm.
Már a termünk előtt a folyosón összefutottam egy zöld hajú lánnyal, Laurával.

- Ó bocsi csak nem akarok elkésni. - próbáltam kedves lenni, hisz a Vera unokatesója, nem tudom mien, nem nagyon látom.
- Semmi baj nekem is sietnem kéne, Leila ügye? - oké Laura egész barátságos.
- Igen, akk szia. - és ezzel bementem a terembe ahol láttam hogy nincs itt mindenki.
Valaki hiányzott .. Kevin!! Ó egek.. hogy fogom nélküle túlélni?
- Hali csajszi! - ölelt meg Cat.
- Szió - nyögtem de aztán Blume is a nyakamba ugrott.
- Leilaaaaa!!! - visította a fülembe Blume.
Leültünk a helyeinkre mert megjött az irodalom tanár. Kevin késéssel beért és figyelmeztettea tanárnő hogy csak azért nem írja be későnek mert ez még csak a második nap.
Hosszan és unalmasan telt el a tanítás, szerencsére a szüneteket végighülyültük a csajokkal.
Utolsó óra után már hazafelé tartottam az utcán mikor egy kar elrántott.
- Leilaaaa!! - kiabálta egy fiúhang és rájöttem hogy ez Castiel. o - ó
- Castiel! - kiabáltam rá - Nemigaz hogy nem tudsz békénhagyni!
- Mivel eszem ágában sincs békén hagyni téged! - kacagott aztán a derekamnál fogva közelebb húzott magához.
- Állj! Eressz el! - visítoztam a karjai fogságában.
- Soha! - ajkai vészesen közeledtek a számhoz aztán hirtelen lecsapott rám.
Olyan hevesen, olyan szenvedéllyel csókolt hogy már nem tudtam ellenállni. Ajkaim szétnyíltak és Cast mohón vette birtokba a szám minden egyes zugát. Teljesen kihagyott minden hogy hol vagyok és hogy mióta vagyok itt, csak nyaltuk faltuk egymást és azt veszem észre hirtelen hogy Cast kezei becsúsztak a pulcsim alá. Forró kezei úgy megijesztettek hogy ellöktem magamtól és rohantam haza.
- Hé Leila várj! Itt nem hagyhatjuk abba! - kiabálta utánam felhevülve.
- De ö izé.. én ezt nem csinálhatom! - mondtam miközbe elértem a házamhoz.
Belekotortam minden zsebembe és a táskámba de sehol se találom a lakáskulcsom. Jaj ügye nem vette el Cast? Kénytelen voltam visszamenni hozzá, gyilkos pillantással néztem rá .
- Na hát csak visszajöttél. - vigyorgott és ujján forgatta a kulcsomat.
- Add vissza!!! - ordítottam és nekiugrottam.
- Heves vagy kicsikém. - vigyorgott én meg legszívesebben tökönrugnám.
- A kulcsomat akarom!! - és addig ütöttem, vertem Castot hogy elege lett és felkapott a karjaiba.
- Én meg téged akarlak!!! - szürke szemei elsötétültek, gonoszul ragyogtak.
Én kétségbe esetten kapálóztam a karjaiban de ő bevitt a lakásába. Körbe se tudtam nézni egy ágyba huppantam le.
Cast csak gonoszan vigyorogva figyelt mint a "zsákmányát".
- Haza akarok menni!! - ültem fel mert csak úgy ledobott.
- Itthon vagy édesem! - Cast hirtelen rám ugrott, és hanyadtestem az ágyban ő meg ráült a csípőmre.
- Sejtem mit akarsz de nem kapsz meg! - úgy vergődtem alatta mint egy hal.
- Ó dehogynem!! - és ajkával újra lecsapott rám de most nem erőszakosan hanem gyengéden.
Ereimben meglazult a vér, szívem hevesen kalapált. Agyam hiába ellenkezett a testem elárult és én hevesen elkezdtem csókolgatni Castot. Ő észrevette a reakcióm és egyre szenvedélyesebben csókolt. Már az sem zavart hogy a pólóm alatt, a seggemnél és a combomnál járkál a keze, sőt egészen felizgatott. Én meg a férfiassága felé kezdtem a simogatást , kezem szép lassan felcsúsztattam a hasához. Éreztem kockahasa kidomborodó izmait. Cast a csípőmre tette a kezét és feltolta a pulcsim, már csak a lila trikóm és fekete szoknyám takart el rendesen, persze a szoknyámat is feltűrte és ágyékát hozzányomta ami nagyon is felizgatott.
A magáévá tett *-*


( Írói megjegyzés: bocsi hogy nem részletezem de még én se múltam el 18 és anyám megöl , a fantáziátokra van bízva ;D )

...


Kielégülve hozzábújtam és elaludtam. Másnap reggel az ébresztőórája csipogására ébredtem.
- Jézusom!! - nem bírtam mást mondani a sokktól, hogy ezt tettem, hogy itt voltam Casttal...Anyám nem is tudja hol lehetek, hogy miért nem voltam otthon .. OMG!
Az kicsit jól esett hogy a mellkasán ébredtem aztán nem zavart el hanem lementünk reggelizni.
Hazakísért hogy lezuhanyozzak, bepakoljam a táskám.
***
- Hol voltatok és mit csináltatok?? - gyanakodott egyből Leila anyukája és Cast faggatta.
- Csak vigyáztam rá, kicsit eltévedt és nem akartam hogy baja essen. - Cast megnyugtató mosolyt küldött az anyuka felé aki forgatta a szemét.
***
Lekecveregtem a lépcsőről és mentünk is suliba.

Első nap

Reggel izgatottan ébredtem mert tudtam hogy most megyek tanévnyitóra a sulimba.

Jó elismerem kicsit fáradt vagyok, de hamar elkészültem. Szőke hajamat szalaggal felfogtam, felkaptam fehér ünneplőmet, halványan sminkeltem és indultam is.
Nagyon boldog vagyok, újra találkozhatok a barátaimmal most hogy 2. a -s vagyok a Sweet Amoris gimiben. Igaz a legjobb barátaim végig velem voltak a nyáron de aki külföldön nyaralt azzal most újra együtt lehetek.
Még nem is említettem hogy van egy hugom és egy öcsém akiknek szintén ma lesz az évnyitójuk de ők most lettek elsősök a gimiben szoval többet fogom őket látni.
A hugicámnak vörös haja és kék szemei vannak, Vivien a neve. Az öcsikém pedig Nathaniel a szőke srác. Most jut eszembe a nevemet még nem is mondtam, én Leila vagyok! :)
Végre ittvagyok a suliudvarba. Amint megpillantottuk egymást a legjobb barátnőmmel felvisítottunk.

Fekete hajú L.B.-m ledobta a könyvét a földre és a nyakamba ugrott.
- Leila! De jó hogy végre itt vagy! Már nagyon hiányoztál, édesem! Olyan jó újra veled lenni! - szorongatott Cathrina.
- Igen.. te is .. veled is .. ! - alig jutottam szóhoz.
- Hali lányok! Cool hogy együtt a csapat, majd sokat ökörködünk! - ugrott mellénk vihogva kékhajú barátnőnk.
- Szia Blume - mosolyogtam rá.
- Ja-ja sok buli lesz idén azt garantálom! - kacagott Cathrina.

Elhelyezkedtünk az udvaron mert megjött az igazgatónő.
Láttam az elsősök osztályát is köztük a tesómékat is. Jó volt a közelben tudni őket. A hosszadalmas tanévnyitó közben a csajokkal végig csak sutyorogtunk.
Körbe-körbe nézelődtünk, az ismerős arcokat lestük és mindenki mondta ami hirtelen eszébe jutott.






Jaj végre ittvan a szerelmem Keviiiiiin !
Rögtön odafutottam hozzá, a nyakába ugrottam és édes csókkal köszöntem.
- Szia szerelmem! - huu Kevin mámorító hangját olyan jó újra hallani, beleremegtem és cikázni kezdett a vérem az ereimben.
- Úgy hiányoztál életem! - csókolgattam újra életem értelmét.
- Hát még te nekem! - harapdálta gyengéden ajkamat.
A csajok közbe csak kuncogtak míg ezt a jelenetet nézték. - Olyan édesek vagytok! - kiáltották egyszerre.
- Hányok . - ekkor érkezett meg Vera, az osztály fekete báránya. Kirázott a hideg amint megláttam és meghallottam.
"Ez meg mit keres itt? Mikor üti már el egy busz?" - gondoltam magamban. A jegyei alapján azthittem megbukott, hát sajnos nem.

- Fúj megjött a savanyú barack - hurrogta le Blume. Gondolatba mosolyogtam ezen.
- Hé szépségem viselkedj! - fogta meg Vera karját az egyetlen aki nem utálja őt, Kevin egyik haverja, Robert.
- Jó jó nyugi, csak kimondom amit gondolok - nyugodott le Vera mikor a vörös hajú Rob átkarolta a derekát.

- Na itt az egész osztály, mikor megyünk be? - szólalt meg Cathrina.
- Robiiiiiiiiii !! Vegyél a hátadraaaaaa !! - hisztizett Vera, de elismerem én is elfáradtam ennyi ácsorgástól.
- Gyere menjünk be édesem! - csókolt arcon Kev.
Csapatostul bevonultunk és leültünk a helyünkre. Az első sorban Blume és Cathrina , mögöttük mi a második sorban (én és Kevin) , mögöttünk nyalakodott Vera és Rob.
Az ablak alatti sorban ültünk így kiláttunk a kosárlabdapályára. A bal sorban ült 2 ismerősöm, 3 aki Kev haverja és egy új lány őt még nem ismerem.

Cuki lány így ránézésre, remélem megismerhetem és hamar összebarátkozunk. A neve Violetta. Deszép név és pont azt jelenti amilyen színű a haja: Lila!
Az ofő hamar lezavarta mondandóját így végre hazamehettünk.
A csajoktól már elköszöntem mikor jöttek a tesóim. Csak azt néztem ki az a srác aki szintén velük jön?? Namindegy azt látom a 15 éves hugom, Vivikét nagyon nem zavarja a jelenléte, ellenben a 16 éves öcsimmel akit nagyon is bosszant. Viszont mikor én belenéztem abba a szürke szempárba elállt a lélegzetem! Nagy, mély levegőket kellett vennem hogy újra legyen vér az agyamban, a szívem meg hevesen kalapált. Jézusom ilyet még nem éreztem ... na az hozott vissza a valóságba hogy az úton kiléptem a zebrára és elsuhant előttem egy kocsi. Vivi egyfolytába a napját meséli nekem, hogy ezt a fiút Castielnek hívják és hogy ő is 17 éves mint én, és hogy azért az osztálytársa mert régebben megbukott. Akkor azért voltak ismerős az a vörös haj! Ő volt a kislánykori szerelmem még ötödikben! Jézusom ...
- Szia Leila! - mikor eztmondta Cast mintha áramütés ért volna..
- Szi..Szia. - nyögtem bizonytalanul, hát még emlékszik rám. - Ho.. honnan ismersz?
- Az ilyen szépségeket nehéz elfelejteni. Olyan cuki kislány voltál, most meg ilyen sexy vagy! Wow hát szívesen megismerném az új csábító Leila-t! - kacsintott és vigyorgott és úgy mondta hogy én mindjárt elolvadok, érzem hogy elpirulok úgyhogy elfordultam.
Cast a kezét a derekamra tette és átölelt. A hátamat nekinyomtam a mellkasának, a szívem ezerrel kalapált, nagyon melegem lett és ... teúristen! Kevin!!! hát én nem érezhetek ilyet ha van pasim!!!
Nagyon megrémültem , erőteljesen eltoltam magamtól Castt és rohantam haza a tesóim után mer ők már nagyon elöl voltak. Visszapillantottam és a szemem sarkából még láttam hogy Cast bement egy közeli házba.. talán itt lakik?
Anyukánkhoz leültünk az ebédlőasztalhoz megvacsoráztunk aztán felmentem a szobámba írtam egy SMS-t Cathrinának hogy átugrik-e?
Amint csöngettek az ajtónál Nath rögtön rohant ajtót nyitni és megölelgette barátnőmet, mi meg csak röhögve őt néztük.

Kicsit furi és gyanús volt , talán Nath érez valamit Rina iránt? - gondoltam hirtelen aztán elnevettem magam. Most látom hogy Rini is mosolyogva nézi Nath-ot.
"Úristen talán ez kölcsönös?"- jutott eszembe és már nem is nevettem. Mondtam nekik hogy üljenek le a kanapéra, TV-zzenek és addig lezuhanyzok.
***
- Jaj hova lett az udvariasságom? Kérsz inni egy kis narancslevet vagy valamit? - kapott a fejéhet Nath és rohant a konyhába.
- Igen kérek, köszi. - mosolygott Ri.
"olyan szép a mosolyod, teljesen elvarázsolsz " - gondolta nath mikor belenézett cath lila nagy ragyogó szemeibe.
Cathrina már a gyümilevét kornyolgatta és a pohara fölött Nath szemeibe nézett. Letette kiürült poharát és Nath nyakába ugrott. Forrón megcsókolták egymást.
***
Én már épp jönnék le a lépcsőn mikor meglátom az öcsémet Rinával csókolózni. Kicsit sokkot kaptam, megálltam a lépcső második fokán és csak néztem milyen hevesek. De cukik, a végén még összejönnek - gondoltam és elmosolyodtam.

Felmentem a szobámba aludni de még egy csomó mindenen járt az eszem...