Nyűgösen lementem reggelizni, a tesóim már frissek voltak. A fejemben még cikáztak a gondolatok a tegnap történtekről.
Rápillantottam az órára és te úr isten 7: 36 ! Rohantam is az utcán mint az állat de még éppen sikerült beérni.
"Szerencsémre" belebotlottam Castielbe aki a folyosón állt. Nekirohantam szegénynek, de őt nem zavarta, rögtön el is kapta zöld pulcsim derekát hogy megtartson.
Úgy láttam tesi órájuk lesz, hisz a tesóimat az öltözők előtt láttam csapatostul beszélgetni. Cast még mindig nem engedte el a derekam, veszem észre nagyon jó lehet neki, csak vigyorog mint a tejbetök.
- Bo..Bocsi, ne.. nem akartam beléd esni. - szólaltam meg de erre ő csak felnevetett, tudtam hogy félre fogja érteni, namindegy.
- Nembaj csajszi, örülök de át kell öltöznöm tesire, hacsak nem jösz velem. - kacsintott én meg elpirultam mert sejtettem mit akar csinálni.
Jobb kezemmel erősen beleboxoltam bal vállába és rohantam mert nekem irodalom órára kellett készülnöm.
Már a termünk előtt a folyosón összefutottam egy zöld hajú lánnyal, Laurával.
- Semmi baj nekem is sietnem kéne, Leila ügye? - oké Laura egész barátságos.
- Igen, akk szia. - és ezzel bementem a terembe ahol láttam hogy nincs itt mindenki.
Valaki hiányzott .. Kevin!! Ó egek.. hogy fogom nélküle túlélni?
- Hali csajszi! - ölelt meg Cat.
- Szió - nyögtem de aztán Blume is a nyakamba ugrott.
- Leilaaaaa!!! - visította a fülembe Blume.
Leültünk a helyeinkre mert megjött az irodalom tanár. Kevin késéssel beért és figyelmeztettea tanárnő hogy csak azért nem írja be későnek mert ez még csak a második nap.
Hosszan és unalmasan telt el a tanítás, szerencsére a szüneteket végighülyültük a csajokkal.
Utolsó óra után már hazafelé tartottam az utcán mikor egy kar elrántott.
- Leilaaaa!! - kiabálta egy fiúhang és rájöttem hogy ez Castiel. o - ó
- Castiel! - kiabáltam rá - Nemigaz hogy nem tudsz békénhagyni!
- Mivel eszem ágában sincs békén hagyni téged! - kacagott aztán a derekamnál fogva közelebb húzott magához.
- Állj! Eressz el! - visítoztam a karjai fogságában.
- Soha! - ajkai vészesen közeledtek a számhoz aztán hirtelen lecsapott rám.
Olyan hevesen, olyan szenvedéllyel csókolt hogy már nem tudtam ellenállni. Ajkaim szétnyíltak és Cast mohón vette birtokba a szám minden egyes zugát. Teljesen kihagyott minden hogy hol vagyok és hogy mióta vagyok itt, csak nyaltuk faltuk egymást és azt veszem észre hirtelen hogy Cast kezei becsúsztak a pulcsim alá. Forró kezei úgy megijesztettek hogy ellöktem magamtól és rohantam haza.
- Hé Leila várj! Itt nem hagyhatjuk abba! - kiabálta utánam felhevülve.
- De ö izé.. én ezt nem csinálhatom! - mondtam miközbe elértem a házamhoz.
Belekotortam minden zsebembe és a táskámba de sehol se találom a lakáskulcsom. Jaj ügye nem vette el Cast? Kénytelen voltam visszamenni hozzá, gyilkos pillantással néztem rá .
- Na hát csak visszajöttél. - vigyorgott és ujján forgatta a kulcsomat.
- Add vissza!!! - ordítottam és nekiugrottam.
- Heves vagy kicsikém. - vigyorgott én meg legszívesebben tökönrugnám.
- A kulcsomat akarom!! - és addig ütöttem, vertem Castot hogy elege lett és felkapott a karjaiba.
- Én meg téged akarlak!!! - szürke szemei elsötétültek, gonoszul ragyogtak.
Én kétségbe esetten kapálóztam a karjaiban de ő bevitt a lakásába. Körbe se tudtam nézni egy ágyba huppantam le.
Cast csak gonoszan vigyorogva figyelt mint a "zsákmányát".
- Haza akarok menni!! - ültem fel mert csak úgy ledobott.
- Itthon vagy édesem! - Cast hirtelen rám ugrott, és hanyadtestem az ágyban ő meg ráült a csípőmre.
- Sejtem mit akarsz de nem kapsz meg! - úgy vergődtem alatta mint egy hal.
- Ó dehogynem!! - és ajkával újra lecsapott rám de most nem erőszakosan hanem gyengéden.
Ereimben meglazult a vér, szívem hevesen kalapált. Agyam hiába ellenkezett a testem elárult és én hevesen elkezdtem csókolgatni Castot. Ő észrevette a reakcióm és egyre szenvedélyesebben csókolt. Már az sem zavart hogy a pólóm alatt, a seggemnél és a combomnál járkál a keze, sőt egészen felizgatott. Én meg a férfiassága felé kezdtem a simogatást , kezem szép lassan felcsúsztattam a hasához. Éreztem kockahasa kidomborodó izmait. Cast a csípőmre tette a kezét és feltolta a pulcsim, már csak a lila trikóm és fekete szoknyám takart el rendesen, persze a szoknyámat is feltűrte és ágyékát hozzányomta ami nagyon is felizgatott.
A magáévá tett *-*
( Írói megjegyzés: bocsi hogy nem részletezem de még én se múltam el 18 és anyám megöl , a fantáziátokra van bízva ;D )
...
Kielégülve hozzábújtam és elaludtam. Másnap reggel az ébresztőórája csipogására ébredtem.
- Jézusom!! - nem bírtam mást mondani a sokktól, hogy ezt tettem, hogy itt voltam Casttal...Anyám nem is tudja hol lehetek, hogy miért nem voltam otthon .. OMG!
Az kicsit jól esett hogy a mellkasán ébredtem aztán nem zavart el hanem lementünk reggelizni.
Hazakísért hogy lezuhanyozzak, bepakoljam a táskám.
***
- Hol voltatok és mit csináltatok?? - gyanakodott egyből Leila anyukája és Cast faggatta.
- Csak vigyáztam rá, kicsit eltévedt és nem akartam hogy baja essen. - Cast megnyugtató mosolyt küldött az anyuka felé aki forgatta a szemét.
***
Lekecveregtem a lépcsőről és mentünk is suliba.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése